Nyelvtudományi Intézet > Szakcsoport > Kurzusok > Alapozó kurzusok
A szakcsoport alapozó kurzusai
A nyelvészet területei  Bevezetés a nyelvleírásba előadás |
A kurzus elsődleges célja, hogy alapozóul szolgáljon az elméleti nyelvészet szak iránt érdeklődőknek, de hasznos lehet mindazoknak, akik a nyelvtudomány általános kérdéseiről tájékozódó, bevezető ismereteket kívánnak szerezni. A tárgy tehát önmagában (pl. közismereti tárgyként) is hallgatható, és vizsga is tehető belőle.
A kurzus kiegészítő viszonyban van a szak másik két alapozó kurzusával, a "Bevezetés a nyelvleírásba", illetve a "Matematikai és logikai alapismeretek" címűekkel, s így csak érinti azok tárgyköreit, azaz a nyelvleírás technikaibb, formális hátterét és a ma használatos konkrét megoldási stratégiákat. A nyelvészet fő ágai - fonológia, szintaxis, szemantika - mellett bemutatja az ezekhez kapcsolódó területeket (nyelvtörténet, változatok, írás, szocio- és pszicholingvisztika, stb.), sőt ezekről viszonylag részletesebben szól.
Vizsgakövetelmények: A vizsga Fromkin-Rodman tankönyvén alapul (lásd alább). Az angol nyelvű könyv számonkérésével azt is jelezni kívánjuk, hogy az elméleti nyelvészet szakon nem érdemes próbálkoznia annak, aki nem tud angolul (eleinte legalább a passzív szakirodalom-olvasás szintjén). A vizsga 3 órás írásbeli, melyben elméleti kérdéseket kell kifejteni, ill. angol szakkifejezések értelmét kell röviden megadni. Ez utóbbi rész kivételével a feladatok magyarul vannak kitűzve; a válasz magyarul és angolul is írható.
Megjegyzés. Az angol szakon tett "Intro" kollokvium (még ha ugyanerre a tankönyvre épült is) nem mentesít a vizsga alól.
Irodalom:
Kötelező irodalom:
Fromkin, Victoria - Rodman, Robert (1993): An lntroduction to Language. New York: Holt, Rinehart & Winston. Lehetőleg az 5. kiadás, de a 3., 4. vagy 6. kiadás is használható.
A könyv többnyire beszerezhető az idegennyelvű könyvesboltokban, pl. Balassi Könyvesbolt, Bp. II. Margit u. 1. (a Bem mozinál), tel.: 212-0214, BELT könyvesbolt, Bp. II. Bajvívó u. 8. (a Széna térnél), tel.: 201-0019.
Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom (nem helyettesíti a fenti tankönyv elolvasását):
Crystal, David (1998): A nyelv enciklopédiája. Bp.: Osiris Kiadó. É. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Siptár Péter (1999): Új magyar nyelvtan. 2. kiadás. Bp.: Osiris Kiadó.
Gósy Mária (1999): Pszicholingvisztika. Bp.: Corvina Kiadó.
Kálmán László - Nádasdy Ádám (1999): Hárompercesek a nyelvről. Bp.: Osiris Kiadó.
Kenesei István szerk. (2000): A nyelv és a nyelvek. 4. kiadás. Bp.: Corvina Kiadó.
Pléh Csaba (1998): A mondatmegértés a magyar nyelvben. Bp.: Osiris Kiadó.
Robins, Robert Henry (1999): A nyelvészet rövid története. Bp.: Osiris Kiadó.
Saussure, Ferdinand de (1997): Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp.: Corvina Kiadó.
Telegdi Zsigmond (1986): Bevezetés az általános nyelvészetbe. 4. kiadás. Bp.: Tankönyvkiadó.
Wardhaugh, Ronald (1995): Szociolingvisztika. Bp.: Osiris Kiadó.
Bevezetés a nyelvleírásba előadás
A kurzus a tágabb (a generatív nyelvészetet is magában foglaló) értelemben "strukturalistának" nevezett nyelvészet, s ezen belül egyes iskolák néhány alaptételét, alapfogalmát, központi kérdéseit, nyelv- és nyelvtanfelfogását, elemzési módszereit tekinti át. Ezzel párhuzamosan a gyakorlati foglalkozásokon konkrét nyelvi elemzések elvégzésén keresztül mutatjuk be az előbbiek relevanciáját.
A fő témakörök:
1. A nyelvészeti strukturalizmus alapjai: Saussure nyelvfelfogása (Telegdi Zsigmond interpretációja alapján)
2. Az amerikai deskriptív nyelvészet általános jellemzése
3. A generatív nyelvészet általános jellemzése
4. A nyelvtan komponensei közötti munkamegosztás problémaköre
Az elsajátítandó ismeretek:
I. A nyelv és a beszéd megkülönböztetése, a nyelv mint a beszéd alapjául szolgáló formális rendszer. A beszédhang és a fonéma közti viszony, a jel, a jelölő és a jelentés fogalmai Saussure-nél, a nyelvi rendszer társadalmi érvényessége, a rendszer elsődlegessége az őt alkotó elemekhez képest. A nyelvi változás saussure-i felfogása.
II. A deskriptív nyelvészet elemzési módszerei: a nyelvi adatok meghatározott körének leírására alkalmazható formális elemzési módszertan kidolgozása, és a kutató intuíciójától való függetleníthetősége, a behelyettesítés művelete, a környezet és a megoszlás fogalma, az adatok tagolásának módszerei, a nyelvi egységek osztályozásai az adott környezetbe történő kölcsönös és rendszeres behelyettesíthetőségük és felcserélhetőségük alapján. A közvetlen összetevő fogalma, és a közvetlen összetevős szerkezetek leírásának „algoritmusa".
III. A generatív nyelvészet általános céljai. Az univerzális grammatika mint a nyelvelsajátító képesség modellje; a generatív grammatika mint a kompetencia modellje. A megfigyelés szintjén, az empirikus adekvátság szintjén és a magyarázat szintjén adekvát nyelvleírás. Az egyes nyelvek grammatikájának a leírhatósága. Az anyanyelvi intuició alkalmazhatósága. Az agrammatikus adatok funkciója. Miképpen lehet felfedezni és bizonyítani szerkezeteket és nyelvi szabályokat? Hogyan lehet definiálni szintaktikai kategóriákat? Tesztelési lehetőségek. A formális paradigmákban való részvétel. A feltételezett szabályok indirekt (megsértésükön keresztüli) bizonyíthatósága.
Irodalom:
Kötelező irodalom:
Bloomfield, Leonard: Posztulátumok a nyelv tudománya számára. Telegdi Zsigmond (szerk.) Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet tanulmányozásához: Budapest, 1968.289-301.
Chomsky, Noam: Két fejezet a Szintaktikai struktúrák-ból: 2. A nyelvtan függetlensége; 6. A nyelvelmélet céljai. Antal László (szerk.) Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény, VI. Első rész, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 14-18; 49-59.
Telegdi Zsigmond: Egy fordulópont a grammatika történetében: a hagyományos nyelvtan bírálata és megújításának programja Saussure előadásaiban. Telegdi Zsigmond (szerk.) Hagyományos nyelvtan--modern nyelvészet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972.7-31 [ebből igazán fontos: 7-20.]
Ajánlott irodalom:
Edward Sapir: Hangrendszerek a nyelvben. Antal László (szerk.): Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.22-35.
Hill, Archibald A.: Fonetikai és fonológiai változás. Antal László (szerk.): Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. 243-250.
Bevezetés a nyelvleírásba gyakorlat
A kurzus célja, hogy lazán kapcsolódjon a Bevezetés a nyelvleírásba c. előadáshoz. Az órákon a hallgatóság az oktató vezetésével elsősorban morfológiai, fonológiai és mondattani problémákat vitatnak meg és feladatokat oldunk meg. A félév első felében a strukturalista nyelvleírásra jellemző módszerekkel dolgoznak (szegmentálás, behelyettesítéses műveletek, környezet és megoszlás vizsgálata). A félév második felében a genereatív nyelvészetre jellemző szimbólummanipuláló szabályok alkalmazásával oldanak meg feladatokat.
A jegyszerzés feltételei
? aktív részvétel az órákon
? házi feladatok megoldása
? félév végén zárthelyi dolgozat
Irodalom:
Kötelező irodalom
Victoria Fromkin — Robert Rodman: An Introduction to Language (1993) 5. kiadás (vagy későbbi), Harcourt Brace College Publishers
Kenesei István (szerk.) (2000) A nyelv és a nyelvek, Akadémiai kiadó, Budapest Szilágyi N. Sándor (2000) Világunk, a nyelv, Osiris kiadó, Budapest
Ajánlott irodalom
David Crystal (szerk.) (1998) A nyelv enciklopédiája, Osiris Kiadó, Budapest Kálmán László — Nádasdy Ádám (1999) Hárompercesek a nyelvről, Osiris Kiadó, Budapest
Matematikai és logikai alapismeretek
Témakörök:
I. Intuitív halmazelmélet
1. Halmaz és elem fogalma. Halmazok meghatározása (felsorolással, tulajdonsággal, induktív definícióval), Russell-paradoxon. Valódi és nem valódi osztály, halmaz, atom.
2. Halmazműveletek (únió, metszet, szimmetrikus differencia, komplementum) és tulajdonságaik (kommutatív, asszociatív, disztributív, idempotens, de Morgan stb.). Üres halmaz és tulajdonságai, hatványhalmaz, részhalmaz.
II. Számhalmazok
1. Alapműveletekre zárt számhalmazok. A természetes, az egész és a racionális számok aritmetikai tulajdonságai (kommutatív, asszociatív, disztributív, neutrális elm, inverz). Kettedes törtek.
2. Valós számok (R) definíciója intervallumsorozattal, tizedes és kettedes törttel való felírás. R nem megszámlálható és ekvivalens a természetes számok hatványhalmazával. Kontinuum számosság.
III. Halmazok számossága
1. Számosság. Halmazok ekvivalenciája, véges és végtelen halmazok. Véges halmaz hatványhalmazának számossága, karakterisztikus fuggvény. Végtelen halmazzal való unió számossága.
2. Megszámlálható halmazok. Induktív definíció. A természetes számok halmazelméleti konstrukciója. Az egész számok és a racionális számok halmaza megszámlálható (Cantor).
IV. Relációk és függvények
1. Reláció. Rendezett pár, direkt szorzat és tulajdonságai, koordináta rendszer, értelmezési tartomány és értékkészlet. Egy, ill. két halmazon értelmezett kétargumentumú reláció gráfja. Komplementer, inverz és identikus reláció, relációk kompozíciója.
2. Relációk tulajdonságai ((ir)reflexív, (a/anti)szimmetrikus, tranzitív, összefüggő), ezek ekvivalens megfogalmazásai. Ekvivalenciareláció és ekvivalenciaosztály.
3. Rendezés, lineáris és részbenrendezés. Hasse-diagram, legnagyobb / maximális elem, ill. felső korlát/felső határ és ezek összefüggései. Diszkrét és sűrű rendezés.
4. Függvény, injektív, szürjektív és bijektív függvény, Függvény inverze és kompozíciója, véges halmazok közötti (injektív/bijektív)függvények száma, elemi kombinatorika (ismétlés nélküli permutáció és variáció).
 vissza |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |